Élet történetem , avagy miképpen kezdődöt minden !

Közeli haláljelek A távoli haláljelek azt mutatták, hogy az ember életét fenyegeti valami, és ha nem tesz óvintézkedéseket, nem próbálja meg visszafordítani a jelek által hordozott fenyegetést, tragédia történhet. A közeli haláljelek azonban visszafordíthatatlanok, és azt jelzik, hogy lejárt az életidő. ■Ha a fog tövéhez fekete lepedék tapad — kilenc nap múlva érkezik a halál. ■Ha az orrcimpák beesettek és összelapulnak — kilenc nap van még hátra. ■A végtagok rángása — az öt nap múlva érkező halál biztos jele. ■Ha a szemek mereven néznek a levegőbe — a három nap múlva érkező halál jele. ■Ha az orrhegy jobbra meg balra hajlik — hét nap múlva, este jön a halál. ■Ha a szemből könny csorog, anélkül, hogy bárki is hozzáért volna — öt nap múlva jön a halál. ■Ha a bal orca összeráncosodik — már csak egy nap az élet. ■Ha a fogak szorosan összezáródnak — három nap múlva, délben érkezik a halál. ■Ha fekete csepp jelenik meg a nyelven, két nap múlva meghalsz, vége az életnek. ■Ha a fül laposan a fejhez tapad — a halál már csak fél napnyi távolságban van. ■Ha a mellbimbók fonnyadásnak indulnak — alig fél hónap múlva itt a halál. ■Más, biztos módja is van a közelgő halál megállapításának: éjszaka kerülni kell a testi vágyat, nem szabad sört inni sem sokat beszélni, hanem másnap reggel, amikor a nap éppen kelni készül, bele kell vizelni egy kancsóba és alaposan megvizsgálni. Ha kékes vagy vöröses pára nem mutatkozik felette: kilencednapra biztosan eljön a halál! Ha fekete volna és zavaros, már csak egyetlen nap van hátra. Ha vörös spermacseppek úszkálnak benne, kilenc napig tart még az élet. ■Ha az ürítésnek nem mutatkozna párája, ugyancsak kilenc nap múlva kopogtat a halál. ■Ha a szem az orrhegyet nem látja — öt hónap múlva jön a halál. ■Ha a nyelv hegyét nem lehet látni, három nap múlva elröppen a lélek. ■Ha tükörbe nézve eltűnne a tükörkép bal szeme — hét hónap múlva nincs tovább. ■Ha valaki a tenyerébe fújva hideget érez, ha belelehel meleget, minden rendben. Ám ha megfordul a dolog, nagy a baj — tíz nap múlva itt a vég. ■Ha víztükörbe nézve nem látja magát — a halál igen közel. ■Ha mosakodásnál a szívtáj nedves marad, ha az ujjal való csettintésnek nem hallani a hangját — a közeli halál biztos jele. ■Ha kiugrik a bokacsont — itt a vég. ■Ha puha földön nem látszik a láb nyoma, ha a test árnyéka eltűnik — közeli a vég. ■Ha tükörbe vagy vízbe nézve a test hiányosan jelenik meg benne — a hamar véget jelzi. ■Ha a hímvessző besüppedne és a herék bágyadtan csüggenének — a kertek alatt ólálkodik a halál. ■Ha a kialvó mécslángnak valaki nem ismerné fel a szagát, legrosszabbra kell gondolni — a közeli halált jelzi! ■A szívben kelő vágyak is a közeli halált hirdethetik. ■Ha a tudat hosszú ideje tompa, nincs étvágy, bár korábban volt; ha csak elhatározások élnek valakiben, de tettekre váltani őket nincs ereje; ha nincs egy helyben maradása, ismeretlen vágy menni űzi-hajtja; ha régi barátok emlékét idézi fel magában és mindegyre csak azon vágyna hogy találkozzék velük; ha szorongások és félelmek gyötörnék: itt a közeli halál. A szerzetesnek vagy varázslónak ismernie kell a halál csalhatatlanul bekövetkező jeleit, hiszen nagyon fontos számára, hogy a halál pillanatában már kapcsolatba kerülhessen a lélekkel és megpróbálja a bardo első fokozatában ráterelni a helyes útra. A halál akkor következik be, amikor a lélegzet megnehezül, a tagok ránganak, a tudat eltorzul és megzavarodik, a test minden vére az élet ereiben gyűlik, majd a szív közepén egyetlen vércseppet alkot. A szívben a vércsepp később kettéválik, a fej lehanyatlik, a lélegzet „nyílvesszőnyire nyúlik”, a szívben a vér három cseppre oszlik, a haldokló csuklani kezd, a külső lélegzet megszakad... A lélektől elhagyott testből a szerzetes vagy a varázsló következtetni tud arra, hogy a lélek hol született újjá. . ., íme néhány lehetőség: ■Amikor éppen megszakadni készül a lélegzet, ha a jobb kar remeg és a szájból tagolatlan hangok törnek elő, s a test melegsége a jobb hónaljban gyűlik össze — félistenek közé születik a lélek. ■Ha a bal orrlyukban orr vize és szél áramlik, a testmeleg meg a bal szemben gyülekezik — emberek közé születik újjá. ■Ha a halott testének színe sárga, ha a szájába nyál tolul, s kicsordul a magja is — a mindig éhező szörnyetegek (préták) között születik újjá. ■Ha a jobb láb rángatódik és bélsár tör elő a testből — a haldokló feltétlenül a poklokban születik újjá.A halál idején bekövetkező természeti jelenségekből is kiolvasható, hogy a halott lelke mely tartományba került. ■Ha az ég sötétvörös és hóvihar támad, fagyos szél veri a földet — a halott lelke a poklok birodalmában születik újjá. ■Ha az ég ködbe burkolódzik, a napot és a holdat eltakarja, ha eső esik újra meg újra — a halott lelke a szörnyek birodalmában született újjá. ■Ha villámlik, ha dörög az ég, ha fekete felhők takarják — annak a jele, hogy a lélek félistenként született újjá. ■Ha világos az ég, ha a nap és a hold égi fénnyel ragyognak — nem jelenthet mást, mint hogy a halott lelke az istenek birodalmába költözött. ■Ha világos az ég s bárányfelhők úsznak rajta, a holdnak és a napnak udvara van — a halott lelke ismét emberként éli majd életét. Természetesen az lenne a legszerencsésebb, ha a haldokló maga találna rá a bardóban a megfelelő útra, amely vagy a megszabaduláshoz, vagy újabb, kedvezőbb újjászületéshez vezet. Ha azonban képtelen erre — ez a többség — akkor avatott szerzetesnek, vagy varázslónak kell az éppen meghalni szándékozó füléhez hajolva felolvasni a Halottak Könyvének megfelelő részleteit. Csakis így nyerhet a tévelygő lélek biztos támaszra a Közbülső Állapot rögös útjain.